Közös tudás (játékelmélet)

A közös tudás a játékelméletben, a teljes információs játékokban használt legmagasabb tudásszint. Ha adott egy $I$ információ, akkor beszélhetünk közös tudásról, ha minden játékos tudja $I$-t, minden játékos tudja, hogy minden játékos tudja $I$-t, minden játékos tudja, hogy minden játékos tudja, hogy minden játékos tudja $I$-t és így tovább a végtelenségig. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy képesek egymás fejével gondolkodni és ugyanazokat a racionális döntéseket hozni.

A közös tudás formális játékelméleti definíciója Aumann (1976) nevéhez fűződik.

A magyar szakirodalomban párhuzamosan használják a köztudás (Forgó, Pintér, Simonovits, Solymosi, 2005), illetve köztudott tudás kifejezéseket is.

Illusztráció

A közös tudás hiányából adódó problémákat legjobban a drótposta-játék mutatja be.

András és Bence szeretnek moziba járni. András szokta figyelni a moziműsort, de a filmeket csak akkor élvezi igazán, ha barátja, Bence is csatlakozik hozzá. Amikor András talál egy jó filmet, küld egy e-mailt Bencének a találkozó helyével és időpontjával. Ha nem kap e-mailt, Bence otthon marad. András is otthon marad, ha nem tudja biztosan, hogy Bence megkapta az e-mailt ezért Bence a levél megérkeztekor küld egy visszajelzést. Viszont ő azt is tudja, hogy András csak akkor megy el a moziba, ha megkapta a visszajelzést. Így Bence csak akkor indul el, ha tudja, hogy András megkapta a visszajelzését: azaz Andrásnak újabb választ kell küldenie. Beláthatjuk, hogy a történet a végtelenségig folytatódik. A példa ugyanúgy működik minden kommunikációs csatornára, ahol van egy tetszőlegesen csekély bizonytalanság az üzenetek megérkezésével kapcsolatban, legyen szó postán küldött levélről, vagy egy mobiltelefonbeszélgetésről.

Irodalom

• Aumann, Robert J (1976). „Agreeing to Disagree”. Annals of Statistics 4 (6), 1236-1239. o. 
• Forgó Ferenc, Pintér Miklós, Simonovits András, Solymosi Tamás. Játékelmélet (elektronikus jegyzet) [archivált változat] (PDF) (magyar nyelven) (2005) [archiválás ideje: 2007. szeptember 30.] 
• Gibbons, Robert. Bevezetés a játékelméletbe, ford. Csorba Gergely, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (2005). ISBN 9631953505